Miért nem csíki,
hanem mai ékszerek a címe a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeumban megnyílt
kiállításnak?
Legfőképpen azért, mert ezeket az ékszereket,
mint arról a megnyitó népes közönsége is meggyőződhetett, nem a lokalitás
jellemzi, hanem sokkal inkább egyfajta bensőséges kulturális globalitásnak a
szellemisége, ha ezt a világháló és a digitális televíziós hálózatok
információs rendszerének un. világfalu fogalmához köthető identitásaként
értjük. Ezek a remekmívű ékszerek, meggyőződésem szerint a világ bármely
pontján és kultúrájában tetszést aratnának.
(...) Ráduly Margit
ékszerei, egy olyan a huszadik századi avantgárdban feltámadt hagyományt éltetnek
tovább, amely a gyerekek és naivok szubjektivitásban, a kinyilatkoztatott és
vállalt ártatlanságban, valamint az ősi ösztönvilághoz, de az ezotériához is
köthető taktilizmusban és velünk született formapreferencia jegyében, a sima és
fényes felületek és gördülő, simuló formák igézetében fogant. Míves technikájú
kerámia gömböcskéinek, testhez idomuló organikus formáinak érzéki otthonossága,
már-már ősi kultúrák távolába vesző intimitások megidézésére is képes.
(...) Ferencz S. Apor
ékszerei a művészettörténetnek azokat a klasszikus értékekeit használja, ami
mind a fizikai-biológiai világ egyetemességére, de magára az emberre, sőt az
életvitelünkre, erkölcseinkre stb. is általánosan vonatkoztatható, –mint
amilyen a matematikailag is meghatározható helyes arányok egyensúlyán alapuló rendszerek
létezésének tisztelete -, amely a művészetnek is örök alfája és ómegája.
Jellemzően ezüstből és egzotikus fafélékből alakított ékeinek harmonikus volta,
szépsége éppen ezen a klasszikus arányrendszeren alapuló konstruktivitásnak, valamint
a mesteri alakítás kifogástalanságának köszönhető. De ezen is túl olyan szubjektív,
képzőművészeti életművéhez is szorosan kötődő jelértékű elemekből építkezik, melyek
az élet hétköznapi, de fontos dolgaira is vonatkoztathatóak és teszik igazán szerethetővé
ékszereit.
(...) Csíki Szidónia jellemzően
újrahasznosított elemekből összeszerelt ékeiben nemcsak a huszadik század
modernitásának több fontos művészeti újítását – köztük a kollázs elv
tanulságait, valamint a ready made, azaz a művészetbe beemelhető köznapi
tárgyak esztétikai nóvumát hasznosítja, de ezeken túl a különböző szubkultúrák
mágikus és fétiskultúráját is megidézi, sőt mi több néhány kreációjában
népművészetünk még élő formakultúrájának bizonyos elemeit is beemeli. Ékszereinek értéke önmagát megmutató invenció
és a született kellemérzék érvényesítése elegyének merész megtestesüléseiből
fakad.
Mindhárom művész
ékszerei most és mindenütt szépnek látható jellegükön - a divat nyelvére
lefordítva - trendiségükön túl, vagy ha egy kicsit régiesen fogalmazok,
sikkességük mellett, eredetiséget és egyediséget közvetítő szellemi – lelki
tartalmakat is hordoznak. Éppen ezért gondoltuk, hogy méltóak az udvarhelyi
múzeum kiállítási keretébe, egyfelől a patinás Barabás portrék, másfelől a
közelmúlt jeles erdélyi magyar művészeinek társaságába. A kiállítás
megtekinthető még január 18-ig.
Hargita Népe Udvarhely, 2014 január.
