Miért nem csíki, hanem mai ékszerek a címe a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeumban megnyílt kiállításnak?

    Legfőképpen azért, mert ezeket az ékszereket, mint arról a megnyitó népes közönsége is meggyőződhetett, nem a lokalitás jellemzi, hanem sokkal inkább egyfajta bensőséges kulturális globalitásnak a szellemisége, ha ezt a világháló és a digitális televíziós hálózatok információs rendszerének un. világfalu fogalmához köthető identitásaként értjük. Ezek a remekmívű ékszerek, meggyőződésem szerint a világ bármely pontján és kultúrájában tetszést aratnának.

   (...) Ráduly Margit ékszerei, egy olyan a huszadik századi avantgárdban feltámadt hagyományt éltetnek tovább, amely a gyerekek és naivok szubjektivitásban, a kinyilatkoztatott és vállalt ártatlanságban, valamint az ősi ösztönvilághoz, de az ezotériához is köthető taktilizmusban és velünk született formapreferencia jegyében, a sima és fényes felületek és gördülő, simuló formák igézetében fogant. Míves technikájú kerámia gömböcskéinek, testhez idomuló organikus formáinak érzéki otthonossága, már-már ősi kultúrák távolába vesző intimitások megidézésére  is képes. 

    (...) Ferencz S. Apor ékszerei a művészettörténetnek azokat a klasszikus értékekeit használja, ami mind a fizikai-biológiai világ egyetemességére, de magára az emberre, sőt az életvitelünkre, erkölcseinkre stb. is általánosan vonatkoztatható, –mint amilyen a matematikailag is meghatározható helyes arányok egyensúlyán alapuló rendszerek létezésének tisztelete -, amely a művészetnek is örök alfája és ómegája. Jellemzően ezüstből és egzotikus fafélékből alakított ékeinek harmonikus volta, szépsége éppen ezen a klasszikus arányrendszeren alapuló konstruktivitásnak, valamint a mesteri alakítás kifogástalanságának köszönhető. De ezen is túl olyan szubjektív, képzőművészeti életművéhez is szorosan kötődő jelértékű elemekből építkezik, melyek az élet hétköznapi, de fontos dolgaira is vonatkoztathatóak és teszik igazán szerethetővé ékszereit.

   (...) Csíki Szidónia jellemzően újrahasznosított elemekből összeszerelt ékeiben nemcsak a huszadik század modernitásának több fontos művészeti újítását – köztük a kollázs elv tanulságait, valamint a ready made, azaz a művészetbe beemelhető köznapi tárgyak esztétikai nóvumát hasznosítja, de ezeken túl a különböző szubkultúrák mágikus és fétiskultúráját is megidézi, sőt mi több néhány kreációjában népművészetünk még élő formakultúrájának bizonyos elemeit is beemeli.  Ékszereinek értéke önmagát megmutató invenció és a született kellemérzék érvényesítése elegyének merész megtestesüléseiből fakad.

   Mindhárom művész ékszerei most és mindenütt szépnek látható jellegükön - a divat nyelvére lefordítva - trendiségükön túl, vagy ha egy kicsit régiesen fogalmazok, sikkességük mellett, eredetiséget és egyediséget közvetítő szellemi – lelki tartalmakat is hordoznak. Éppen ezért gondoltuk, hogy méltóak az udvarhelyi múzeum kiállítási keretébe, egyfelől a patinás Barabás portrék, másfelől a közelmúlt jeles erdélyi magyar művészeinek társaságába. A kiállítás megtekinthető még január 18-ig.  

                                                                                                         Hargita Népe Udvarhely, 2014 január.